Elkezdődött az idei Eurovíziós Dalfesztivál Malmöben, méghozzá az első elődöntővel. Ebben a fordulóban csak 15 ország lépett fel, vagyis Ciprussal kezdődött és Luxemburggal zárult a fellépők sorrendje, de a showban egészben az automatikus döntős Egyesült Királyság, Németország és a házigazda Svédország dalait, ez az újdonság, ami bevezettek idén, ugyanis eddig csak részletet mutattak a dalból és interjúk is voltak, de ez már felváltotta az egész előadás.

A műsort Petra Mede és Malin Akerman vezette. Petra nem új keletű a műsorvezetés, ugyanis korábban, 2013-ban és 2016-ban vezetett már Dalverseny, legutóbbit a 2015-ös verseny győztesével, Mans Zelmerlöw-vel közösen. A képeslapok teljesen más, ugyanis elején bemutatják azok a dalokat, ami korábbi években voltak hallhatóak, majd a második felében bemutatják az ország aktuális előadóját. Az első elődöntőt a 2018-as Ciprus, 2011-es Svédország és 2022-es Spanyolország képviselője nyitotta meg.

Elsőként Ciprus képviselője, Sillia Kapsis lépett fel a Liar című dallal, mely kicsit pergős volt, de inkább sötét volt. Másodikként lépett a szerb Teya Dora a Ramonda című dallal, az hittem, hogy a 2022-es szerb előadó volt, de nem. A szerb dal annyira ballada beütése volt, főként az elején és téma megjelenése is ezt tükrözte. Ezzel szemben a litván dal egy hangulat keltő volt, a szerb ballada hatása után. Írország előre hozta az idei halloweent, ugyanis Bambie Thug egy boszorkányhoz hasonló szerkóban adta elő a Doomsday Blue címűdal. Aztán jött az automatikus döntős Egyesült Királyság a Dizzy című dal, ami nem annyira nyerte el tetszésemet, pedig 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban sokkal jobbat küldtek a románokhoz hasonlóan. Pláne Románia nem vesz részt idén a versenyen.

Aztán az Egyesült Királyság produkciója után folytatódott a hivatalos sor Lengyelországgal, mely az előző 2023-as dalnál még rosszabbat küldtek és egyetértek a kiesésükkel. A lengyel dal maga sakk témát vonulja, amit elmondom őszintén, hogy egyáltalán semmi köze nincs a sakkhoz, pláne koreográfiát nézve. Aztán jött Ukrajna a Teresa & Maria című dallal, ami a 2023-as ukrán dalnál sokkal jobb volt, vagyis arra szintre tudták hozni, amikor 2022-ben Kalush-ék. Az ukrán dal után jött Horvátország dala, Baby Lasagna – Rim Tim Tagi Dim című dallal. Most komolyan kérdem, ki ez, aki ilyen névvel lépfel az európai dalversenyen. A dal magyarán a rock hatást adott, de visszaköszönt az unikornis is, csak rózsaszínben. Aztán jött a német ISAAK az Always On The Run című dallal.

Az automatikus döntős Németország után folytatta a sort az izlandi Hera Björk, aki 2010-ben képviselte Izlandot az Eurovíziós Dalfesztiválon. Idén a Scared of heights című számmal tért vissza 14 év után a dalverseny színpadára. Jött után a szlovén Raiven a Veronika című dallal, ami egy kellemes volt.

Azt hittem, hogy Käärijä-nál nincs őrültebb figura, ami felborzolja a dalversenyt, de tévedtem, ugyanis a finnek még magasabbra tették a lécet, vagyis az országot a Windows95man nevű formáció képviselte a No Rules! című dallal. A figura alaposan előidézi a Windows 95 szellemét, amiről már korábban írtam a dalversenyt megelőző hónapokban. A No Rules! dal egy őrült diszkó stílust képviselt, melyet alá is tudom támasztani, ugyanis milliószor hallgattam a versenyt megelőzően, így az egyik favoritnak számít nálam. A produkció elején a Windows95man emberke kibújik a farmer-tojásból, méghozzá cenzúrázott Windows 95 logóval ellátott pólóval és sapkával, ugyanis reklámnak minősülhet.

A finnek után jött a moldvai Natalia Barbu egy hegedűvel és operahanggal adta elő az In The Middle című dallal, ami az egyik gyönyörű dal volt, kár, hogy kiesett, de megérdemelte a továbbjutást, pláne az Írország helyett. Moldova után jött egy újabb automatikus döntős, a házigazda Svédország, mely eléggé közepes dalt adott elő.

Következőként jött Azerbajdzsán az Özünle Apar című dal, ami azeri nyelven hangzott el, de nem volt elég a továbbjutáshoz, amúgy is versenyt megelőzve az egyik esélytelen dalnak tartották. Majd az azeri dalt követte az ausztrál One Milkali című dal, amit az Electric Fields adott, ami az azerihez hasonlóan nem úgy teljesített, ahogy kellett volna. Tizennegyedikként jött Portugália egy komoly dallal, Grito címmel. A sort viszont az idén visszatérő Luxemburg zárta, mely legutoljára 1993-ban vett részt és az utolsó részvétel óta eltelt 30 év. A visszatérő ország első dala a Fighter volt, melyet Tali adta elő.

Az aktuális verseny sorrend után jöttek az extra produkció. Először az 1980-as és 1987-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Johnny Logan adta elő Loreen 2012-es szerzeményét, Euphoria címmel, majd jött Banjamin Ingrosso, aki saját dal egyveleget hozott.

Az extra produkciót követően jött a legizgalmasabb rész, a döntőbe jutás, illetve az elődöntő kiesés. Továbbjutott Szerbia, Portugália, Szlovénia, Ukrajna, Litvánia, Finnország, Ciprus, Horvátország, Írország, valamint Luxemburg. Kiesett Moldova, Lengyelország, Azerbajdzsán, Ausztrália, valamint Izland.

Az Eurovíziós Dalfesztivál csütörtökön fog folytatódni tovább a második elődöntővel.